A szülésről

A szülés megindulásának jelei

A szülés folyamata

Még többet a szülésről

A szülés megindulásának jelei

Korai jelek

Az első gyermeküket váró édesanyák általában rendkívül tanácstalanok a szülés megindulásával és főleg annak előjeleivel kapcsolatban. Ez nem véletlen, hiszen ahány kismama, annyi változat létezik. Különösen igaz ez a korai jelekre, de azért lássunk néhány tünetet, amit viszonylag gyakran tapasztalnak a szülés előtt álló anyák. A közeledő szülést kb. 2-4 héttel (sokadik babásoknál 1-2 héttel) fokozódó medencenyomás előzheti meg, mely miatt fájhat a szeméremcsont, a gáttájék és a hát, valamint nyilalló „szúrásokat” is tapasztalhatsz, mely a medencefenék izomzatából indul ki. Ennek oka a baba fejének beilleszkedése a kismedencébe. Ezzel a folyamattal párhuzamosan az egész pocak lejjebb ereszkedik, aminek köszönhetően ismét könnyebbé válhat a légzésed, megszűnhet a gyomorégésed, és visszatérhet az étvágyad. Megjegyzem, ennek ellenére az utolsó időszakban mégis a hízás leállása, sőt akár fogyás is tapasztalható. A méhszáj lazulásával erőteljesebbé válhat a hüvelyi folyás, illetve sűrű, nyákos, esetleg véres váladék formájában távozhat a nyakcsatornát védő nyákdugó, amiből a méhszáj megnyílására lehet következtetni. Sokaknál rendszeresen hasmenés fordul elő. Különböző időpontokban és eltérő mértékben ugyan, de a legtöbb kismamánál jelentkeznek az ún. Braxton-Hicks-féle összehúzódások, vagyis a jósló fájások. Ezek célja, hogy kitágítsák a méh alsó szakaszát, lehetővé téve ezzel, hogy a baba feje beágyazódjon a kismedencébe. Jellemző rájuk, és főleg emiatt különböztethetők meg a valódi fájásoktól, hogy meglehetősen rendszertelenek. Ezek mellett számos szubjektív tünetet észlelhetsz, hangulati ingadozásaid lehetnek, vagy éppen rád törhet a „fészekrakási kényszer”.

A vajúdás kezdete – a szülés megindulása

A szülés alapvetően kétféle módon, fájástevékenység és/vagy magzatvízcsorgás formájában indulhat meg.

A szülőfájásokat sokmindenhez szokták hasonlítani (gyomorrontáshoz, menstruációs görcshöz, stb.), de van néhány jellemző, amely alapján biztos lehetsz abban, hogy megkezdődött a vajúdás. A jóslófájásokkal ellentétben az igazi fájások rendszeresek, nem múlnak el pl. helyzetváltoztatásra sem, hanem egyre intenzívebbek, egyre hosszabbak, és egyre sűrűbben jelentkeznek. Mérd a fájások és a fájásszünetek hosszát, így pontosan nyomon tudod követni őket! Jellemző még, hogy ekkor már nem csak az alhasi terület, hanem az egész méh fáj, és a fájdalom átterjed a hátra és a combokra. A fájások alatt általában a magzatmozgások is csökkennek, sőt olykor mozdulatlanná is válik a baba. Először szülő nők esetében a fájások kezdetétől 10-12 óra (vagy még több) is eltelhet a gyermek megszületéséig, ezért nem kell sietni. A vajúdás kezdetén próbálj meg pihenni, lazítani, esetleg sétálj egyet! Ha intézményi szülést tervezel, figyeld az órádat, és 10 perces fájásokkal indulj el a kórházba!

A szülés megindulásának másik módja a magzatburok megrepedése fájástevékenység nélkül, azaz az idő előtti burokrepedés. Ilyenkor az átlátszó, szagtalan magzatvíz vastagabb sugár vagy kisebb szivárgó erecske formájában távozik. Azzal, hogy a magzatburok megreped, lehetőség nyílik a hüvelyből felszálló fertőzésre, mely a magzat méhen belüli infekcióját okozhatja, ezért a felszálló fertőzés megelőzése érdekében ajánlani szokták a 2-3 órán belüli kórházba érkezést.

Megindult fájástevékenység mellett a magzatburok a szülések 60-70%-ában reped meg a tágulási szak valamely fázisában. Ennek elmaradása esetén a szülészek gyakran alkalmazzák az eszközös burokrepesztést, hogy a fájástevékenység hatékonyságát fokozzák.

Vissza

A szülés folyamata

A hagyományos, azaz hüvelyi úton történő szülést három szakaszra szokás felosztani: a tágulási, a kitolási és a lepényi szakaszra. Ezeket „tudományos” oldalukról most csak nagyon röviden írom le, inkább arra térek ki, amit megélésük jelent a szülő(k) számára. (Császármetszés esetén egészen máshogyan zajlik ez a folyamat, bár az esetek többségében magát a vajúdást még az ún. programozott műtétek esetén is beindítják, illetve hagyják beindulni.)

Tágulási szakasz

Biológia: A tágulási szakasz lényege, ahogy a neve is mutatja, maga a tágulás. Ekkor a rendszeres fájások (görcsök, összehúzódások) megindulásával a méhszáj elkezd tágulni, vékonyodni, majd teljesen el is tűnik, így a méh és a hüvely „egybeolvadásával” létrejön az ún. szülőcsatorna.

A tágulási szakasz, vagyis maga a vajúdás a szülés leghosszadalmasabb fázisa, rendszerint ez emészti fel a szülő nő legtöbb energiáját és türelmét. A 20-30 percenként jelentkező fájásokból lassan 4-5, majd 2-3 percesek válnak, intenzitásuk pedig egyre fokozódik. A medikális szülészet megfogalmazása szerint normál lefolyású szülés esetén ez a folyamat az első babásoknál átlagosan 10-12 óráig, többedszer szülőknél 6-8 óráig tart, de a háborítatlan szüléseket kísérő szakemberek ezeknél jóval tágabb időhatárokat szoktak tapasztalni (épp ezért nem is szabad az időkorlátokra túl nagy hangsúlyt fektetni). Próbáld a körülményekhez képest minél kényelmesebbé tenni ezt a hosszú és nehéz folyamatot, és közben gondolj arra, hogy minden fájással egyre közelebb kerülsz a babád megérkezéséhez!

Kitolási szakasz

Biológia: A méhszáj eltűnése után a méhösszehúzódások következtében a magzat feje fokozódó nyomást gyakorol a gátra (ezzel székelési ingert okozva), és megindulnak az ún. tolófájások. A baba koponyacsontjai kissé eltolódnak egymás mellett, ezzel lehetővé téve, hogy áthaladjon a szülőcsatornán. A fej kigördülése után a magzat teste már könnyen megszületik.

A szülés egészét tekintve magának a babának a kitolása egy viszonylag rövid szakasz. A nagyfokú fájdalom és a megterhelő erőfeszítés ellenére sok édesanya holtponton való túljutásként, megkönnyebbülésként éli meg ezt a fázist.

A legtöbb kórházban még a lefürdetés előtt, meztelenül magához ölelheti az anya az újszülöttet, ami mindkettőjük számára komoly jelentőséggel bíró, pótolhatatlan pillanat.

Lepényi szakasz

Biológia: A baba megszületése után következik a méhlepény megszülése. A lepény egy-két kisebb méhösszehúzódás kíséretében leválik a méhfalról, és egy nyomással kitolható. Amint megszűnik a köldökzsinór lüktetése, elvágják azt. (Sajnos sok kórházban nem várják meg a pulzálás leállását, ezt érdemes külön kérni.) Ezzel befejeződik a születés folyamata.

A lepény megszülését a kisbaba megszületése után a legtöbben jelentéktelen mozzanatként élik meg, és valóban, időben és érzésben eltörpül az előtte lezajló eseményekhez képest.

Lepényi szakasz után

A kórházi szülést még további 2 órás szülőszobai tartózkodás követi, ami alatt ellátják az esetleges gátmetszésből vagy a szakadásból adódó sérüléseket, és megfigyelik az édesanyát és az újszülöttet. Ez az alkalmazkodás időszaka: a babának át kell állnia az önálló működésre, keringésre, és életében először lélegeznie kell. De nem csak számára fontos ez a pár óra. Ekkor ismeri meg egymást a család, ekkor hangolódnak egymásra, és ekkor alapozódik meg bennük a létfontosságú kötődés.

Vissza

Még többet a szülésről:

Ajtóstul az Élet kapuján át / Gondolatok a gátmetszésről

Gaskin, Ina May (2009): Útmutató szüléshez. Jaffa Kiadó

Mi kell a kórházba?

Mi segíthet a szülés alatt?

Noll Andrea Nandu (2010): Vajúdástámogatás mindenkinek. Jaffa Kiadó

Odent, Michel (2004): A császármetszés. Napvilág Születésház Bt.

Oldalak a szülésről, születésről:

Anya-baba | Az anya- és bababarát szülészetekért

Betegjogok, különösen a várandósság és a szülés kapcsán

Császár után szülni

Gólyamesék.hu

Szülés.hu | A háborítatlan szülésért, születésért…

Kapcsolódó cikkek szülés címkével

Reklámok

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s