Elsősegély

Bármelyik családban előfordulhatnak olyan súlyos állapotok, amikor orvost vagy mentőt kell hívni. Csecsemők és kisgyermekek esetében különösen fontos, hogy ne késlekedjen a segítség, ezért a szakemberek megérkezéséig érdemes a tőlünk telhető legtöbbet megtenni a gyermekünkért. Ebben a cikkben elolvashatod, hogy mi az, amit te magad is el tudsz végezni, de ez csak egy rövid elméleti leírás. Ha még többet szeretnél tudni, esetleg gyakorlatban is ki akarod próbálni az egyes fogásokat, akkor érdemes megkeresni egyet a már elterjedt elsősegély tanfolyamok közül!

Alapvető tudnivalók és teendők

Telefonszámok

Az ijedtség következtében bárki hajlamos lehet arra, hogy leblokkoljon. Tartsd jól látható helyen egy listát a legfontosabb telefonszámokkal (mentő, gyermekorvos, kórház, stb.), címekkel, sőt akár a gyermek adataival!

Nyugalom

Ahhoz, hogy a baj ne tetéződjön, mindenkinek meg kell nyugodnia. Neked is, gyermekednek is.

A helyzet felmérése

Ha megnyugodtál, sokkal könnyebben fel tudod mérni a helyzetet. Vedd számba, mi történt, mik a látható problémák, illetve mi az, amit te is meg tudsz állapítani, annak ellenére, hogy elsőre nem látod (pl. törés)!

Mi a teendő például leesés esetén?

  • Figyeld meg a sírását: rögtön felsír-e (ha nem, akkor az rövid eszméletvesztést jele lehet), ijedt vagy fájdalmas sírás (előbbi többnyire gyorsan, megnyugtatásra abbamarad)?
  • Tapogasd végig, hogy érzel-e törést valahol! (Eközben az újabb felsírás fájdalmas területet jelezhet.)
  • Figyeld meg a következőket (ezeket érdemes később is figyelni): hányás, aluszékonyság, eszméletvesztés, zavart tekintet (agyrázkódás jelei lehetnek); domború kutacs, folyadék szivárgása orrból, fülből, szájból (súlyos fejsérülés jelei lehetnek); puffadt has (belsős érülés jele lehet)!
  • Mikor fordulj orvoshoz? Ha az előbbiek közül valamelyiket tapasztalod. Ha a súlyosabb jeleket észleled, hívj mentőt! (Ahogy egy szülésznő ismerősöm javasolta) ha a saját hosszánál/magasságánál magasabbról esett, a biztonság kedvéért mutasd meg orvosnak!

Segítségkérés

Ha sikerült tisztáznod a helyzetet, szükség esetén hívj segítséget, orvost vagy mentőt! A mentők számára szükséges információk (sorrendben): neved, címed, a probléma rövid felvázolása (ami történt, amit tapasztaltál, és amit te magad megtettél).

Amíg jön a segítség

Helyezd nyugalomba a gyermeket! Súlyos sérülés, eszméletvesztés vagy görcs esetén ne adj neki semmit szájon át! Takard be lazán, és biztosítsd számára a friss levegőt!

Más sorrend

Előfordulhat olyan súlyos eset, amikor neked kell megkezdened az életfunkciók újraindítását vagy fenntartását. Kifejezetten sürgős esetben csak ezek megtétele után hívd a mentőt!

Az elsősegély szabályai

Kapcsolatteremtés, ébresztés

Ha úgy látod, baj van a gyermekeddel, szokatlanul mozdulatlan, első látásra nem lélegzik, stb., akkor első lépésként próbálj vele kapcsolatot teremteni: szólj hozzá, érintsd meg, szükség esetén rázogasd, finoman csipkedd meg, vagy emeld fel (ha nincsen mozgatást kizáró ok)! Ha nem reagál, vagyis feltehetően eszméletlen, ellenőrizd az életfunkcióit!

Az életfunkciók ellenőrzése

Az életfunkciók ellenőrzése alatt a légzés és a keringés vizsgálatát értjük. A légzést legegyszerűbben a mellkas és/vagy a has emelkedésének és süllyedésének megfigyelésével ellenőrizhetjük.

Milyen a jó légzés?

  • ritmusos
  • mély
  • csecsemők esetében 30-40/perc, kisgyermekek esetében 20-30/perc

A keringést a pulzus ellenőrzésével tudjuk felmérni.

Hol tapintható pulzus?

  • a nyakon, a nyelőcső és az állkapocs által kialakított szegletben
  • a csukló belső részén, a hüvelykujj felé eső oldalon
  • a felkar belső részén, a hónaljhoz viszonylag közel
  • az ágyékon, az ágyék és a comb találkozásánál

(Bizonyos sérülések esetén az ún. perifériás, azaz környéki keringés gyengülhet, ezért a pulzust legbiztosabban a nyakon tapinthatjuk ki, lehetőleg 3 ujjal.)

Milyen a jó pulzus?

  • szabályos
  • telt
  • csecsemők esetében 140-150/perc, kisgyermekek esetében 120-140/perc

A helyes testtartás:

A légzést a gyermek hasával, mellkasával egy szintre hajolva tudjuk a legkönnyebben megfigyelni. A leggyorsabb megoldás az, ha a légzést és a keringést egyszerre vizsgáljuk, ezért az életfunkciók ellenőrzésének legjobb módja a következő: Térdelj a fekvő gyermek mellé, hajolj a fejéhez, és a fejedet oldalra, a gyermek mellkasa felé fordítva egyszerre hallgasd és nézd a légzést, közben pedig 3 ujjal tapintsd ki a nyakán a pulzust!

A vizsgálatnak háromféle eredménye lehet:

  • Az eszméletlen állapot ellenére megfelelők az életfunkciók.
  • A pulzus megfelelő, de a gyermek nem lélegzik.
  • Nincsen se pulzus, se légzés.

Az egyes esetekben a következőképpen kell folytatni az elsősegélyt:

Megfelelő életfunkciók

Eszméletlen, de megfelelő életfunkciókkal rendelkező gyermek esetében arra kell ügyelni, hogy ez az állapot ne romoljon, amíg nem érkezik szakszerű segítség. Erre a legjobb megoldás, ha viszonylag kemény felületen stabil oldalfekvésbe helyezzük a gyermeket.

Stabil oldalfekvés:

  1. Fordítsd a gyermeket az oldalára úgy, hogy egyik kezeddel a vállát, másikkal a térdeit fogod át!
  2. Az alul lévő lábát nyújtsd ki, a felül lévőt hajlítsd be, így a térd megakadályozza az elbillenést!
  3. Az alul lévő karját kissé behajlítva húzd hátra (a háta mögé), a felül lévőt tenyérrel lefelé helyezd a földre úgy, hogy az arca alatt legyen! Ezzel stabillá válik a teste.
  4. A feje legyen kissé hátraszegve, így a nyelve nem tud hátracsúszni, és szabadon lélegezhet!

A stabil oldalfekvést kizáró okok:

  • bizonyos törések (vagy azok gyanúja): gerinctörés, medencetörés, combcsonttörés, szegycsonttörés, kulcscsonttörés, sorozatos bordatörés, nyílt törés
  • súlyos sérülések: nyílt hasi sérülés, nagy felületű lágyéksérülés

Megfelelő pulzus, de nincs légzés

Amennyiben van pulzus, de nincs légzés, először ellenőrizd a légutakat! Döntsd hátra a gyermek fejét, nézz bele a szájába, és távolíts el belőle minden nem odaillő dolgot (étel, játék, stb.)! Ezt legegyszerűbben az ujjaiddal végzett kanalazó mozdulatokkal tudod megoldani. Ha ezután sincs légzés, kezd meg a lélegeztetést! Ehhez helyezd a gyereket stabil felületre hanyattfekvésben, és kissé szegd hátra a fejét úgy, hogy megemeled az állát! A másik kezeddel a homlokát megtámasztva szorítsd a szádat az orrára és a szájára egyszerre! Lassan fújj be annyi levegőt, amennyit erőlködés nélkül meg tudsz tartani a szádban, s közben figyeld, hogy megemelkedik-e a mellkasa! A befúvás után vedd el a szád, hogy a levegő szabadon kiáramolhasson (ezt is figyeld)! Ha ennek sincs eredménye, folytasd a lélegeztetést 3 másodpercenként 1 befújással, mindaddig, amíg meg nem érkezik a segítség, vagy nem indul be újra a légzés!

Hibalehetőségek:

  • Nem emelkedik a mellkas: Nem zárul rendesen a száj, ezért mellémegy a levegő. Valami elzárja a légutakat.
  • A mellkas helyett a has emelkedik, növekszik: Nincs kellőképpen hátraszegve a fej, ezért a levegő a nyelőcsövön át a hasba áramlik.
  • Sérülést okozhatunk, ha túl sok levegőt fújunk be, vagy ezt túl erősen tesszük.

Nem megfelelő életfunkciók

Ha nincs pulzus, és a gyermek nem lélegzik (vagy csak percenként 1-nél kevesebbszer), akkor meg kell kezdeni az újraélesztést. Ez ugyanolyan pozícióban történik, mint a lélegeztetés. Az újraélesztéshez ún. külső szívmasszázsra van szükség. Ehhez helyezd két ujjadat a gyermek szegycsontjára (a mellkas középvonalán a mellbimbók magasságában), és nyomd le a csontot ötször kb. 2 cm mélységig. (Kb. másfél nyomás jusson 1 másodpercre!) Ilyenkor tulajdonképpen magával a csonttal masszírozod a szíved. Az újraélesztés során 5 nyomást 2 befúvás kövessen mindaddig, amíg meg nem jön a segítség, vagy valamelyik funkció helyre nem áll! Ez utóbbit percenként ellenőrizd! (Figyelem! Lehet, hogy amikor ezt olvasod, akkor már más újraélesztési protokoll lesz érvényben! Amennyiben ismered a legfrissebb protokollt, alkalmazd azt! De ha nem ismered, akkor még mindig jobb nem a legfrissebb infók alapján megkezdeni az életmentsét, mint semmit sem tenni…)

Az újraélesztés ABC-je

A fentiek megfelelő sorrendjét segít észben tartani az ÁBC betűszó:

  • Á, mint átjárható légutak
  • B, mint befúvás
  • C, mint compressio, azaz nyomás, tehát a szívmasszázs

Ha többen végzitek az újraélesztést, érdemes megosztani a feladatokat, más végezheti a befúvást, és más a szívmasszázst. Ha egyedül vagy, a szívmasszázs alatt tudsz telefonon segítséget hívni, így nem kell teljesen félbeszakítanod a folyamatot.

A sérülések ellátása

Ha nincs szükség újraélesztésre, vagy az már sikeres eredményhez vezetett, gondoskodhatunk a súlyosabb sérülésekről is, amíg nem érkezik szakszerű segítség.

Vérzés, sebek

Három fő vérzéstípust lehet megkülönböztetni, és ezeket háromféle módon kell ellátni.

Artériás, azaz ütőeres vérzés:

Ilyenkor az élénkpiros vér a pulzus ütemében lüktetve spriccel. A vérzés csillapításához keress egy nyomópontot a seb felett (végtagok esetén a felkar vagy a comb belső részén), szorítsd el az eret, és emeld a vérző testrészt a szívnél magasabbra! A sebet nyomókötéssel lásd el! Nyomókötés: Rakj egy steril gézlapot a sebre, erre pedig szoríts rá egy felcsavart állapotban lévő mullpólyát, gézt! Az egészet rugalmas pólyával rögzítsd, és ha átvérzik a kötés, annak eltávolítása nélkül kösd rá a következő nyomókötést!

Vénás, azaz visszeres vérzés:

Ebben az esetben a vér sötétpiros, nem lüktet, de bőven folyik. A vénás vérzés csillapításához szintén nyomókötést kell alkalmazni.

Kapilláris, azaz hajszáleres vérzés:

Ezzel találkozunk a legtöbbet a hétköznapok során. Ilyenkor a vér gyöngyözve távozik a sebből, színe lehet sötét és világos is. Ezeket a sebeket tisztítás után fedőkötéssel kell ellátni. Fedőkötés: Helyezz a sebre steril gézlapot, majd tekerd át stabilan, de ne túl szorosan mullpólyával!

Maguk a sebek is sokfélék lehetnek:

Vágott, szúrt, horzsolt, mart, zúzott, stb. Általános szabály a sebek ellátásakor, hogy minél előbb meg kell tisztítani őket lehetőleg tiszta folyóvízzel. Ha van fertőtlenítőszer, ecseteld be vele a seb környezetét, de közvetlenül a sebbe önteni csak harapás esetén szabad! Sokat segít, ha megpróbálod összeszorítani a sebszéleket. Amennyiben valamilyen nagyobb tárgy van a sebben, ne próbáld meg eltávolítani, mert ez súlyosabb vérzéshez vezethet! Ilyen esetben természetesen nem szabad nyomni se a sebet.

Törés, ficam, rándulás

Ha feltehetően eltörte, kificamította vagy megrándította valamilyét a gyermek, rögzítsd a sérült testrészt! Ennek legegyszerűbb módja a nyugalomba helyezés, ehhez fektesd, vagy ültesd le a gyermeket! Soha ne próbáld meg a helyére tenni az elmozdult csontot! Ha nem mentőt vagy orvost hívsz, hanem magad viszed kórházba a gyermeket, akkor is ügyelj, hogy szállítás közben ne mozduljon el a sérült testrész! Speciális eset a nyílt törés, amikor a törés mentén seb is keletkezik. Ilyenkor a sebet is el kell látni. Súlyos törés (pl.: gerinc, koponya, medence, combcsont) esetén mindenképp hívj mentőt!

Égés, forrázás

Az égési sérüléseket régen számtalan téves módon próbálták otthon ellátni (vaj vagy krém rákenése, stb.). Ami égés vagy forrázás esetén az első és legfontosabb, az a hűtés. Tartsd az égett testrészt kb. 10 percig folyóvíz alá! Nagy kiterjedésű, súlyos égés esetén hívj mentőt! Ne próbálj semmit eltávolítani a bőrről, csak tekerd be a gyermeket tiszta lepedővel, helyezd nyugalomba, és adj neki inni!

Áramütés

A legelső teendő áramütéskor az áramtalanítás, de ha ez nem lehetséges, akkor a gyermek és az áramforrás szétválasztása valamilyen hosszabb (nem fém) tárggyal. Ezután az elsősegély szabályai szerint ellenőrizd az életfunkciókat, és szükség esetén kezd meg az újraélesztést! Ha jók az életfunkciók, de a gyermek eszméletlen, helyezd stabil oldalfekvésbe. Minden esetben hívj mentőt, mert még látszólag tünetmentes állapotban is előfordulhatnak kezelést igénylő szívritmuszavarok! Áramütés esetén lehetnek égési sérülések is, amiket a stabil oldalhelyzet megtartása mellett el kell látni (pl. befedni egy nedves ruhával).

Fulladás

Ha a gyermek légzését valamilyen idegen test akadályozza, ellenőrizd, hogy el tudod-e távolítani anélkül, hogy az még mélyebbre szorulna! Ha ez lehetséges, távolítsd el, és nyugtasd meg a gyermeket! Ha nem megoldható, akkor fektesd a gyermeket hasra (ha csecsemő, akkor az alkarodra, ha nagyobb gyermek, akkor a térdedre), és mérj egy határozott ütést a hátára a lapockái közé! Ha ez eredménytelen, ismételd meg! Ha leáll a légzése, akkor az elsősegély szabályai alapján kezd meg a lélegeztetést, és hívj mentőt!

Mérgezés

Ha a gyermeked valamilyen veszélyes anyagot evett vagy ivott, azonnal hívj mentőt! Távolíts el a szájából minden oda nem illő dolgot (gyógyszert, vegyszert, stb.), de ha nem tudod, mit nyelt le, ne próbáld hánytatni! Ha nem eszméletlen, itathatsz vele vizet vagy tejet, de eszméletvesztés esetén ez tilos. Eszméletlen gyermek esetében az elsősegély szabályai szerint járj el! Érdemes a mérgező anyag dobozát, vagy magát az anyagot (akár hányás formájában is) megmutatni a mentősöknek vagy az orvosnak.

A cikk védőnők és mentőápolók tanácsai alapján készült.

(Megjegyzés: a bejegyzés dátuma nem egyezik meg a cikk írásának időpontjával)

Reklámok

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s